Az Agroninja mobilos-lézeres tehénmérlege a hazai piacon tesztel, a nemzetközin pedig bizonyít.
Boromisza Gergő elegáns irodai cipője, melyeket tárgyalásokhoz szokott felvenni, peremig merült a sárba a kéthelyi Hubertus marhafarmon, miközben tulajdonosa furcsán előregörnyedt pózban próbált lefényképezni egy tehenet, aki kellő bizalmatlansággal méregette a karám végéből. Gergő az Agroninja nevű hazai startup egyik alapító tagja és értékesítési vezetője. A cég három alapítójából (Bende Zsolt, Boromisza Gergő, Nádor Iván) kettő tehenet eddig tejesdobozon, Milka-reklámban, vagy épp a hamburgeres étlapján látott leginkább, így aztán a bizalmatlanság kölcsönös volt. A fotózás célja az volt, hogy teszteljék a saját fejlesztésű kütyüjüket, amivel a marhák súlyát egy fotó alapján is meg tudják állapítani.
Súlyos problémák
A “Hogyan mérjünk marhát” kérdéskör népszerű a Youtube-on is, több tucat videót listáz a kereső, amin a gazdák próbálnak egymásnak segíteni a saját tippjeikkel, amikkel hatékony és biztonságos lesz a manőver. Mindegyik videóban többször elhangzik az alapszabály: legyünk nagyon óvatosak. A marhákról alkotott általános képbe a békésen legelészés fér leginkább, pedig képesek súlyos sérüléseket, vagy akár halált is okozni – leginkább akkor, amikor felüti a fejét a nyugtalanság és a stressz.
A súlymérés nem megspórolható: elárulja, ha gond van az állat egészségével, a takarmányozással, húsmarha esetén pedig az optimális eladási időpontot is ki lehet következtetni. De mitől stresszes a művelet? „Először is: egyesével beterelik őket egy mérlegre. A terelés maga korlátokkal történik, sok állat kerül hirtelen kis helyre, egyesével kell felvezetni őket a mérlegre, ahol befogják a fejüket, és a pontos mérés érdekében nem is nagyon tudnak mozogni, ami tovább növeli a nyugtalanságukat. “Elég egy rossz mozdulat, és a fél tonnás állat megcsúszik, ráesik valakire, megsérül, esetleg reflexből lerúgja az óvatlan gondozót, aki túl közel áll hozzá – és aki marhát tart, az jellemzően nem egyet vagy kettőt méreget, úgyhogy a folyamat rendkívül hosszadalmas, rizikós embernek és állatnak egyaránt.” – magyarázza Bende Zsolt.
A Ninja közbelép
Erre a problémára próbál ember-és állatbarát megoldást szállítani a magyar Agroninja csapata.
A startup egy olyan hardvert és szoftvert fejlesztett, ami a marhák súlyának mérésétt nem csak gyorsítja, de lehetővé teszi olyan távolságról is, ami marhának és embernek egyaránt a legjobb – mérleg helyett pedig elég a kütyüjük, és egy mobiltelefon.
A mérés során egy adott szögből és távolságból el kell készíteni egy fotót, majd a saját fejlesztésű szoftver segítségével 95 százalékos pontossággal meg lehet becsülni az állat súlyát. A mérleg nélküli súlymérés nem mai ötlet, az állat különböző pontjainak átmérője és magassága sima centivel is lemérhető, amiből lehet következetni a súlyra, az Agroninja fejlesztése viszont ott hiánypótló, hogy nem kell hozzá túl közel menni az állathoz.
Az eredeti elképzelés szerint a marhát szemből és oldalról is le kell fotózni, azonban hamar rájöttek, hogy a marhák erre nem igazán vevők – elmászkálnak, besétálnak egymás elé, sőt, a bizalmatlanabbak még összes is zárnak, hogy megvédjék társukat a furcsán hajolgató mobiltelefonos idegenektől. Végül a srácok úgy döntöttek, hogy arra koncentrálnak, hogy egy oldalfotó is elég legyen a méréshez, és azt hitték, hogy ennél már nem lehet tovább egyszerűsíteni a dolgokat, de tévedtek.
“Itt jött be az a faktor, hogy kábé merőlegesen kell fotózni a marhát, egy adott szögből. Aztán ahogy kiadtuk az eszközt tesztelésre, rájöttünk, hogy az, hogy merőleges, nem nagyon megy át, a legtöbben nem tudták értelmezni, valamiért nekik a harminc fokos szög is merőlegesnek számított” – sóhajt Zsolt. A megoldás az lett, hogy úgy állították be a szoftvert, hogy amíg nem sikerül megtalálni az ideális szöget, addig nem engedi elkészíteni a felvételt, viszont ehhez kell némi hajlongás, mert a legjobb eredmény akkor születik, ha a gazda kicsit előre görnyed, és onnan fotóz
“Azt szoktuk mondani, hogy nindzsapózt kell felvenni hozzá” – teszi hozzá az alapító.
A brazil meló
Az értékesítés viszonteladókon keresztül történik, a hazai piac pedig inkább csak tesztkörnyezet, mintsem végcél. “Az egyik agrárkiállításon, ahol nekünk is volt standunk, megfordult egy fickó Dél-Amerikából, meglátta a termékünket, kiposztolta, másnap megrohantak minket Brazíliából” – mondja Zsolt.
Dél-Amerika a világ egyik vezető nagyhatalma, ha marhatartásról van szó, egy kisebb farmon is több ezer marhát tartanak, nem csoda, hogy nagy lett a nyüzsgés a megoldás hallatára. A magyar piac többségében a tejért tart tehenet, Dél-Amerika viszont a húspiacban érdekelt, így az, hogy mennyit nyom a marha, a gazda számára a legfontosabb, hiszen ez alapján árazzák be őket.
A megkeresések után nem volt más hátra, mint repülőre ülni, és irány a brazil vidék, amit a turisták szinte sosem látnak.
“Amikor egy kétméteres karámban a kolléganőnk feje fölött átugrott egy termetes nelore, az elég meredek volt” – nosztaligázik Zsolt – De mondták a helyiek, hogy ha átugrik fölötted, akkor az azt jelenti, hogy egész életében szerencsés leszel.”
A szerencse úgy tűnik, hogy kitart. A brazil túra meghozta a gyümölcsét, ők teszik ki az előfizetőik egy jelentős hányadát, de a fő piacnak szánt európai terjeszkedés is sikeres, használják az Agroninját Nagy Britanniában, Svédországban, Olaszországban, Németországban, Norvégiában és Franciaországban is.
Az üzleti modell az előfizetéses rendszerre épít, a legolcsóbb előfizetés, mely a távolságméréshez használatos, telefonra rögzíthető hardverből és szoftverből áll, közel százezer forint, az összes funkció kihasználáshoz a pro előfizetés szükséges, ez már 165 ezer forintba kerül, az arany középút 139 ezer forint. A belépő kategóriánál a licenszet nem kell megújítani, a drágább verziók esetében viszont évente 70 és 85 ezer forintba kerül a program használata.
