A világ egyik legnagyobb mezőgépgyártója, a John Deere négy startupot választott ki, akikkel idén kollaborációban fog dolgozni. A 2019-ben indított program lényege, hogy a John Deere szorosabbra fűzze a szálakat azokkal a technológiai startupokkal, akiknek a megoldásai hasznosak lehetnek a John Deere ügyfele számára.
Az egész éves program a startupok számára lehetőséget biztosít, hogy tanuljanak a Deere szakembereitől, miközben egy lazább együttműködés formájában tesztelhessék a technológiájukat.
Az idei válogatón az alábbi négy startup jutott túl sikerrel:
1- Nori.
A klímaváltozás elleni harc jegyében a Nori egy szén-dioxid piacteret hozott létre. Az elsőre furcsán hangzó megoldás lényege az, hogy összekössék a vállalatokat (vagy akár magánszemélyeket is) azokkal a szereplőkkel, akiknek a tevékenysége csökkenti az üvegházhatást. Az oldalon kiszámolhatjuk, hogy mekkora a karbonlábnyomunk, majd a Nori ezt átkonvertálja pénzzé, amit eljuttathatunk azokhoz, akik tesznek is azért, hogy csökkenjen a levegőben lévő szén-dioxid mennyisége (akár technolgóiával, akár faültetéssel). A rendszer blockchain alapú, tehát visszakövethető.
2. NVision Ag.
Kifejezetten a kukoricatermesztők nyűgjére fejlesztett ki megoldást az NVision: amerikában a nagyobb kukoricatermesztő tájegységeken az utóbbi időben egyre több eső esik a tavaszi időszakban. Bár a csapadék önmagában szükséges, egy ponton túl visszaüt, mert a kukorica növekedéséhez szükséges nitrogén felvételét megakadályozza, potenciális veszélybe sodorva a termést. Az NVision drónok helyett műholdas felvételekkel elemzi a kukoricamezők állapotát, és segít a gazdáknak abban, hogy időben észrevegyék, hol van szükség beavatkozásra.
3. Scanit.
A Scanit kütyüje folyamatosan figyeli a levegő összetételét, és jelez a gazdának, ha patogént érzékel, így még azelőtt le lehet számolni a fertőzéssel, hogy az a termést veszélyeztetné – a megelőzés pedig a költséghatékonyság szempontjából is fontos.
4. Teleo.
A Teleo lényegében videojátékot csinál a valóságból, különböző építőipari gépeket alakítanak át távirányításúvá, így a gépkezelők akár több kilométeres távolságból is üzemeltetni tudják az eszközöket, ha kell, másodpercek alatt “átülhetnek” egyikből a másikba, mindez nem csak megpsórolja a munkába járás idejét, de a munkavégzés is biztonságosabbá válik.