Jay-Z, Serena Williams, Katy Perry – csak pár név azok közül az A-listás hírességek közül, akik pénzük egy részét az Impossible Burger nevű cégbe tolták, azzal a céllal, hogy segítsenek egy jobb világot létrehozni, amiben a bolygót sem árasztja el metánnal az egyre terjeszkedő marhatelepekből felszabaduló tehénfing, és a hivatkozott állatok sem találják magukat a henteskés rossz végén.
Az Impossible Foods alapítója a Standfordon tanító biokémikus Patrick Brown, aki 2011-ben egy évnyi kísérletezés után vágott bele a bizniszbe – jó lóra tett, azóta közel 1,3 milliárd dollárnyi befektés érkezett a cégbe. A legutóbbi, 500 millió dolláros fundraiserbe már Jay Z, Katy Perry és Serena Williams is beszállt, a termékeik pedig nem csak az Egyesült Államokban, de Hongkongban, Szingapúrban is kaphatóak, a nagyobb gyorséttermek közül pedig csak a Burger King egymaga közel 7000 egységében kapható a húsmentes húspogácsa. A koronavírus alatt az éttermek és gyorséttermek bezárásával a kereslet megmaradt, ezért több áruházlánc is a polcaira tette.
Igaz, hogy forintra átszámolva a családi kiszerelésű 2,2 kilós hamburgerhús 19 ezer forintba kerül, de a népszerűsége ennek ellenére töretlen.
Bidoiverzitás helyett tehenek
Brown nemrég a Web Summit techkonferencián adott elő, ahol többek között azt is mondta, hogy napjaink vadvilágának katasztrofális méretű pusztulása az állattenyésztés miatt következett be, és hogy a hagyományos állattartás ideje lejárt.
“A tehenek száma tízszerese a teljes, szárazföldi gerincesek számának. Csak a teheneknek! Szó szerint lecseréltük a biodiverzitást rájuk. Szabaduljunk már meg végre az átkozott tehenektől, és hagyjuk a természetet regenerálódni.”
Az alapító szerint a feldolgozott élelmiszer kifejezés azért pejoratív, mert az évek során az olyan ételek szinonimája lett, ami “cukorból, sóból, meg hulladékból készült.”
A hús vajon mi?
Az Impossible Foods genetikailag módosított alapanyagokat használ, így éri el, hogy a termék ízben és állagban is hasonlítson a sima húsra (akit mélyebben érdekel, hogyan lehet myoglobinból és gombákből laborban húsízt előállítani, az ugorjon fejest ebbe a cikkbe), emiatt töbször támadták is a céget. Az Egyesült Államokban a hatósági ellenőrzésen megfelelt a készítmény, az Egyesült Királyságban már nem (a vádak leginkább arra vonatkoztak, hogy túlságosan feldolgozott élelmiszerről van szó, az alapító szerint pont annyira feldolgozott, mint bármilyen más élelmiszer).
Az EU lassan mozdul, de hisz a technológiában
Hiába központi kérdés az Európai Unión belül az élelmezés jövője, nagyon nehézkesen veszi a kanyart a mesterségesen előállított húsok forgalomba hozatali engedélyei kapcsán.
Az okok mögött az európai szabályozási rendszer merevsége húzódik meg. A laborban létrehozott hús forgalmazásához először jóvá kell hagynia azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalnak (EFSA). Wolfgang Gelbmann, az EFSA egyik vezető tudományos munkatársa azt mondta, a laborban előállított hús komoly kockázatokat rejthet magában, mert a bioreaktorokban, ahol a húst tenyésztik, a mesterségesen létrehozott sejtek megfertőzödhetnek. “Minden olyan tápanyagot, amit a sejt normál esetben a véráramból fel tud venni, helyettesíteni kell, a mikro-és makrotápanyagokat egyartánt. Egy bioreaktornak nincs immunrendszere, így viszont a mikrobiális fertőzést nem könnyű elkerülni” – mondta a szakember, aki viszont abban nem kételkedik, hogy a technológia idővel biztonságos lesz.
